Ózdot sokan az ország egyik legnehezebb helyzetű iparvárosaként tartják számon. A rendszerváltás utáni leépülés, a munkanélküliség tartós jelenléte és a térségi elszigeteltség olyan mély nyomokat hagytak a város életében, amelyeket egyetlen beruházás sem tudott volna eltüntetni. De ha van eszköz, amely az évtizedek alatt valamelyest képes volt irányt adni a város megújulásának, az az uniós támogatások rendszere volt. A 2014–2020-as időszak több fontos projektje, és a jelenleg is futó beruházások sorozata azt mutatja: Ózdon nem csupán múltról, hanem lehetőségekről is lehet beszélni.
Kerékpárutak, piac, iparterület – alapozás a jövőre
A korábbi uniós ciklusban számos beruházás valósult meg a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) és az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) forrásaiból. Ezek közül négy projekt különösen fontos alappillérnek számított, kettővel pedig mi is foglalkoztunk egy picit részletesebben.
A kerékpáros közlekedés fejlesztése nemcsak közlekedési, hanem környezeti és közösségi kérdés is egy olyan városban, ahol a belváros és a peremkerületek közötti távolság gyakran túl nagy gyalog, viszont túl rövid autóval. A kerékpárút-fejlesztési projekt révén javult a városi mobilitás, és nem utolsósorban új lendületet kapott az egészséges, fenntartható közlekedés ügye is.
A helyi gazdaság másik fontos pillére a felújított városi piac lett, amely nemcsak infrastruktúrájában újult meg, hanem logisztikai és szervezeti szinten is. A projekt célja az volt, hogy az agrár-élelmiszer termelők számára biztosítson versenyképesebb értékesítési lehetőséget, és ezzel élénkítse a helyi gazdaságot.
A zöldmezős iparterület kialakítása szintén ebben az időszakban történt az ÓAM Ózdi Acélművek Kft. és a Wellis ózdi gyáregysége környezetében. Ez a fejlesztés hosszú távon gazdasági stabilitást és munkahelyeket jelenthet a város számára – akkor is, ha jelenleg még komoly erőfeszítést igényel a befektetők vonzása és a munkaerő helyben tartása.
Ezzel párhuzamosan elindult a humán kapacitások megerősítése is. Képzések, oktatási programok, szociális támogatások segítették a város intézményeit és az ott dolgozókat. A cél az volt, hogy ne csak az épített környezet, hanem az emberi tényező is erősödjön.
Új ciklus, új irányok: szociális terek, közösségi jövőkép
A 2021–2027-es uniós programozási időszakban Ózd már sokkal komplexebb fejlesztésekbe kezdett. Ezek között van több infrastrukturális beruházás, de jóval hangsúlyosan jelenik meg a közösségépítés, a kultúra és a turizmus.
A Miskolc felőli városrészben például kamionparkoló épül az iparterület közvetlen szomszédságában. Ez nemcsak a cégek logisztikai igényeit szolgálja ki, hanem a városon belüli teherforgalmat is csökkenti, ami érzékelhető javulást hozhat a közlekedésben és a levegőminőségben is. Érdeklődésünkre Szaka Attila, Ózd önkormányzatának köznevelési, művelődési és projekt ügyintézője elárulta, az ipari park szomszédságában fog létrejönni a kamionos pihenőhely. A fejlesztéssel kapcsolatban pedig korábban mi is megírtuk, annak gyakorlatilag minden cég nagyon örülne.
Belterületi útfelújítás is zajlik: az eredeti műszaki tartalmon túl még további 500 méter közút megújítására is maradt forrás, köszönhetően annak, hogy a kivitelezési árak a közbeszerzési verseny miatt alacsonyabbak lettek a vártnál. A város vezetése azt reméli, hogy a maradványösszegek felhasználásával sikerül jól gazdálkodniuk.
„A közbeszerzéseknél most nagy a verseny, kevés a munka a kivitelezőknél, ami árleszorító hatással van. Szinte minden projektünk olcsóbban jött ki, mint amit a tervezők előirányoztak, és a maradvány forrásokat igyekszünk hasznosan a projekt céljaira felhasználni. Ennek köszönhetően további három utcát tudunk megújítani, már a közbeszerzési eljárás végén járunk.” – avatott be minket a részletekbe Szaka Attila.
Közintézmények is sorra újulnak meg: nappali melegedő, óvoda, orvosi rendelő. Ezek nem látványprojektek, de az ott dolgozók és az ellátottak mindennapi élete szempontjából kulcsfontosságúak. Az egyik óvodánál például nemcsak külső- és belső felújítás történt, hanem új fedett terasz is épült, hogy esős időben is kint lehessenek a gyerekek. Ilyen apróságokon is múlik, hogy egy intézmény valóban gyermekbarát-e vagy sem.
„A szóban forgó óvodához korábban építettünk egy új szárnyat, most pedig a régi épületrészt újítjuk fel. Ez nem klasszikus energetikai felújítás, de azt a célt is szolgálja, emellett a konyha szellőztető rendszere és az intézmény kerítése is megújul részlegesen” – osztotta meg velünk Szaka Attila. „A nappali melegedő energetikailag megújult, komfortosabb lett, egyebek között napelemekkel is el lett látva.”
Tó, park, sportpályák – mindez a város szívében
A város közepén elterülő horgásztó, a stadion és az ifjúsági park térsége az egyik leglátványosabb átalakuláson megy keresztül. Itt multifunkciós sportparkot alakítottak ki – trambulinokkal, biciklipályákkal, rekortán futókörrel, pihenőpadokkal. A tó környezetében egy pihenőstég, közösségi tér padokkal, vízbe nyúló lépcsősor egy új szökőkút és a régi sellőszobor új helyre állítása teszi teljessé az élményt. A projekt közel 90 százalékos készültségnél tart. Hátra van még egy modern, több funkciós játszótér kialakítása.
A patakmedrek rendezése, ami az úgynevezett kékinfrastruktúrás projekt, nem annyira látványos, de rendkívül fontos, különösen nagy esőzések idején. Három mederszakasz és egy vízelvezető árok újul meg, hogy a víz akadálymentesen elfolyjon, és ne okozzon kárt a környező utcákban, ingatlanokban.
Sétány a gyárak árnyékában – ipartörténet turisztikai nyelven
Külön figyelmet érdemel az ipartörténeti sétány, amely a városi múzeumot és a felújított légópincét köti össze. Restaurált gépszobrok, turisztikai applikáció, kiterjesztett valóság-játék és VR-élmények várják az érdeklődőket. Az egyik ilyen szimuláció például a régi ózdi gyárban játszódik, ahol daruval kell mozgatni az acélt – hőérzettel, realisztikus látvánnyal. Egy másikban targoncát lehet vezetni, illetve egy jet pack egységgel körberepülhetjük a régi gyárterületet. Az élmény nemcsak a turizmust célozza, hanem azt is, hogy a fiatalabb generációk kapcsolatba kerüljenek a város ipari múltjával – élményszerűen, de hitelesen.
A légópince egyik fele már korábban felújításra került, most a másik rész újul meg, melyben szabadulószobák épülnek, és új fény- és hangtechnikai eszközöket is beszereznek a rendezvényturizmus megerősítése érdekében.
„A többi projekt mellett ez a jelenlegi legizgalmasabb fejlesztésünk, és valóban látványosnak ígérkezik” – magyarázta a projekt felügyelője, aki nem felejtette el megemlíteni a lézerkéményt sem. A nem mindennapi attrakció egészen új szintre emelheti Ózdot, és még további fejlesztések is várhatóak.
Lehetőségek és korlátok egyszerre
Van olyan projekt is, amely egyelőre forráshiány miatt nehézségekkel küzd: egy új, 800 adagos főzőkonyha kialakítása a gyermekétkeztetés támogatására. Az előkészítés megtörtént, de a jelenlegi forráskeret messze elmarad az ajánlatokban alátámasztott, megemelkedett költségektől. A városnak így most új forrásokra kell várnia, vagy egy alternatív, kisebb forrásigényű megoldáson kell gondolkodnia.
„Az új uniós ciklusban benyújtott pályázataink közül mindegyik nyert, ilyen még nem volt, és ez óriási lehetőség a városnak. Számszerűsítve ez közel három és fél milliárd forintot jelent. Ózd gyakorlatilag az uniós forrásokból tud fejlődni, hiszen a kormány az iparűzési adó egy részét és a gépjármű adót is elvonja az önkormányzatoktól, a helyzetet pedig az sem segítette, hogy a General Electric és a Johnson Electric pótlását még mindig csak részben sikerült megoldani. A város megközelítése továbbra sem a legideálisabb, ami az igazán nagy befektetőknek hátrányt jelent” – sorolta Szaka Attila.
Összességében azonban elmondható: Ózd az elmúlt években aktívan használta ki az uniós forrásokat, és a most futó fejlesztések is olyan irányokat mutatnak, amelyek túlmutatnak a fizikai beruházásokon. A város nemcsak újraépíti magát, hanem közben újra is értelmezi: mit jelent ma közösségben élni egy egykori iparvárosban?
Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem a Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.
